Párizs pt2
hajnali 2kor ettem az uzsonnámat
gyöngyöző homlokom felnézett
kezemet hátrakulcsoltam mögötte
már csak 2 nap és lelépek
gondoltam és megittam a kávém
majd ballagtam a nagytorony felé
majd bementem egy szimpi kis kocsmába
ahol nem hallhattam hangos szar zenét
Ott várt rám a pult mögött a madmazel
és csókkal köszöntött mert hát így járja
vártam még tíz percet aztán elindultunk végre
tavasz volt, de nem volt már kabátja
majd a kezét fogva elvesztünk a parkba
és leültünk egy platánfa tövében
veszekedni kezdtünk, aztán ott maradt
az ő kése a mellkasomba, az enyém az övében
fuldokoltam a vértől talán szidtam is az anyját
ő meg: szákreblő vagy valami faszság
szerette ha nézték, úgyhogy odébbkúszott ordítva
a lényeg úgyis az volt csak hogy lássák
együtt temetnek rosszabb nem is lehetne
utáltam a csajt és a fát is
most egy platánfa alatt rohadok a szívem szerteszét
szerelem, dal, szenvedés, ó párizs...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése