büdäpest

pont ilyen volt budapest
egy eltakart árnyék
ha menne már hánynék

füllesztő ájszakák
vűltozó kedvek
nőkből szebbnél szebbek

az otthon a szívbe tép
visszahúz az álom
többé már ezt ben csinálom

ködös(vagy (egy) közös) duna zaja zeng
a megállóból nézlek
de nem vagy igazi csak képzet

farkas vagyok és elhagyott a falka
vonyítok hátha bárki hallja
az órám azt mondja hogy késő van
és állok tovább a megállóban

Budapest te nem én vagy
én se éppen te lennék
ha tudnék hamar elmennék

Koporsóm a hajnal
szög rajta a lelkem
el kell innen mennem

Gyerek

csak gyerek akartam maradni
ugyanúgy mint bárki más
de azért tisztázni kéne
hogy ez remélem hogy nem kihallgatás

Csak tényleg néhány ember bánta
nem hinném hogy ez szégyen
de beleadtam ami tőlem kitellet
ő meg megitta a szegényem

Aztán meztelenül szaladtunk a parton
és követett a biztonság
ide többé nem szabad lejönnöm
1 hónapig az biztos már

Betöröm az ablakot
Átmászok a kerítésen
meglepetés hogy mi vár rám
nem fog kelleni a sgítségem

megbánni nem lehet
de nem is mintha menne
Keszthely tudom visszavár
de nem maradok benne

Látnom kéne téged
lent leszek a parton
nem mehetek haza
az ígéretem tartom