pont ilyen volt budapest
egy eltakart árnyék
ha menne már hánynék
füllesztő ájszakák
vűltozó kedvek
nőkből szebbnél szebbek
az otthon a szívbe tép
visszahúz az álom
többé már ezt ben csinálom
ködös(vagy (egy) közös) duna zaja zeng
a megállóból nézlek
de nem vagy igazi csak képzet
farkas vagyok és elhagyott a falka
vonyítok hátha bárki hallja
az órám azt mondja hogy késő van
és állok tovább a megállóban
Budapest te nem én vagy
én se éppen te lennék
ha tudnék hamar elmennék
Koporsóm a hajnal
szög rajta a lelkem
el kell innen mennem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése