gondolj arra a meghatóra
ami tegnap ment a rádióba
megrázta a feneked, és a talpad
a földön meg.. a véred alvad
nincsen minden redben
konstatálod zavartan
itt fekszem a földön
ezt valszeg nem akartam
a fehér felsőd vörös
ezt módfelett furcsálod
lábnyomok a tócsában
'kicsinált a barátom?'
merül fel benned,
ordítasz de senki nem hallja
a tv zúgást csak
lágy zümmögés zavarja
mindig legyek neked,
azok az ébredések
óta nem bocsájtja meg
azt az apró tévedésem
táncra perdülnél
ha a rádió
alatt nem holtan
lennél a dologban
a konyhafalak szürkületében
könnyek csillognak bántó szemében
bár késő mert a cselekedet kész
és hasadba robog tovább a láncfűrész
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése